Szülinapozni mentünk vasárnap Veszprémbe, hiszem most Istinek volt a köszöntése, amellett az ő bátyjának és nekem a születésnapunk, Máténak pedig névnapja volt nemrég, szóval volt ünnepelt bőven 🙂 . Ajándék volt a tegnapi ragyogó idő (mint ahogy a mai is), így mindenki örömére a kertben ebédeltünk és tortáztunk. Összesen 13-an voltunk, nagyon jól éreztük magunkat szerintem mindannyian, rég nevettem már ennyit 🙂 … Ha valamit kikapcsolódásnak lehet nevezni, ez az volt, tulajdonképpen csak ma jöttem rá, hogy tegnap teljesen kizökkentem a mindennapjainkból 🙂 . A gyerekek is remekül szórakoztak, szinte alig láttuk őket, még Tomát is, aki rendszerint a nagy fiúkon “lógott” 🙂 . A nagy sikerre való tekintettel felmerült az is, hogy minden évben – a többi program mellett – kellene csinálni egy nyárbúcsúztatót augusztus végén, sőt, szerintem még a karácsony környéke is elbírna valami hasonlót 🙂 . Főleg, hogy az ünnepek környéke annyi felesleges dologra elmegy, a legfontosabb dolgok pedig sokszor elmaradnak…
Fotózni szinte egyáltalán nem fotóztunk, eszünkbe sem jutott (sajnos), egyedül a gyerekeknél fényképeztünk, amikor megnéztük őket, hogyan játszanak 🙂 :
Kellemesen elfáradtunk, Toma pedig nagyon, nem emlékszem olyan esetre, hogy vacsora és fürdés nélkül, félig alvó állapotban került volna ágyba 🙂 , azok után, hogy a vissza, sőt, még az oda utat is átaludta 🙂 …Nem hiába kapott ma szabadnapot a háromévesünk 🙂 … Máté volt a legnagyobb hős, mert jól kifáradva ment reggel suliba, én pedig a magam részéről belehabarodtam egy kapszulás kávéfőzőbe, amivel olyan finom vasárnapi kávét ittam, mint talán még soha, így most ez a kis gépezet felkerült a kívánságlistám élére 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: