Mindenféle

Sosem gondoltam volna, hogy lesz olyan is, hogy nem bánom a rosszabb időt… Hát, most ez történt, mert legalább a benti dolgaimmal is haladtam valamicskét. Bár az is biztos, hogy nem csilli-villi minden, de legalább a heti menü szerint haladok, nagy könnyebbség, hogy tudom mit kell vásárolni vagy vásároltatni Apucival 🙂 , és egyáltalán nem kell azon agyalni, hogy mit főzzek. Viszont rá kellett, hogy jöjjek, hogy én szinte egész nap ellátmányozok 🙂 . Olyan jóleső érzés volt bennem, hogy tegnap mennyi mindent megcsináltam, de ennek a háromnegyede az ételkészítéssel megy el 🙂 , mint reggeli, tízórai (csomagolva is), ebéd, uzsonna, vacsora… Jó, azért közben persze pakoltam is, meg takarítottam és főleg vasaltam, bár a hegyből egyelőre csekély mennyiség fogyott…

Aztán meg egy csomószor sajnálom az időt a házimunkákra (persze meg kell csinálni meg minden), de már Máténál is ennyi idős korában sokszor éreztem hasonlót. Amikor pici volt igyekeztem őt is bevonni meg most Tomát is abba, amibe lehet, meg mondókázunk, játszunk amennyire tudunk – ő most teljes fantáziabirodalomban él, van amikor dolgozni jár mint Apa, van amikor sulis, mint Máté és mondja is, hogy ő a bátyó 🙂 , van amikor meg csak szimplán Cimbi cica bőrébe bújik 🙂 – ebben igyekszem partner lenni neki. De, amikor az ember lánya egész nap megállás nélkül végezhetné a dolgát és még akkor is marad jócskán a tennivalókból, akkor ez olyan felületesnek tűnik, ő is többet igényelne és én is többet adnék, de ugye nem tudok ott akkor… Jó, hát tudom ez legyen a legnagyobb bajunk, de azért ez elég sokszor előferdül életünk során és csak úgy elgondolkodtam, hogy ki, hogy csinálja? Mást ez nem zavar, csak engem 🙂 ? Vagy az itthoni létem enged ilyenekkel bíbelődni 🙂 , bár arra is emlékszem, hogy amikor Máté volt egyedül és rengeteget dolgoztam akkor meg az volt a bajom, hogy az az idő elszáll 🙂 …

Egyébként meg folytatnám már nagyon az ültetést, bár azt sem tudom mi lesz ebből a sok minden magból, amit szétszórok a kertben 🙂 , még soha nem ültettem így virágokat, főleg nem ennyit… Aztán bent át kéne rámolnom az egész játszószobát, már nagyon ráférne, meg át kéne válogatni a tavaszi és nyári cuccokat, mindenkiét, de főleg Tomára kellene előkeresni a bátyótól megörökölteket és a tavaszi nagytakarításról ne is beszéljek 🙂 … Viszont jó lenne biciklizni, túrázni vagy csak simán csavarogni menni, mert most van jó idő (elvileg 🙂 ), nahát ilyen skizofrén gondolataim vannak 🙂 …

Itt meg vázlatba vár már egy-két bejegyzés, amit meg akarok írni, de amire odajutok, már üres a fejem, és tök fáradt vagyok, szóval jönnek az ilyen helyzetjelentős posztok 🙂 . Egyébként pedig egy tök jó könyvet olvasok, egy pakisztáni nőről szól, aki ráadásul valami fontos ember felesége volt, de otthagyja a végén (itt még nem tartok, inkább az elején járok 🙂 ), ami ugye elég nagy bűn arrafelé, nagyon érdekes, az egész világ, amiben élnek nagyon más, remélem hamarosan kiolvasom 🙂 …

Na, mindegy is, eléggé keszekusza voltam eddig is 🙂 , azt hiszem megyek a dolgomra 🙂 …