Pénteki barangolásaink alkalmával most buszoztunk, ami mondhatom teljes siker volt Tománál 🙂 . Minden pénteken, 12-kor végez Máté a suliban, így ez még belefér Tomával is arra, hogy elmenjünk érte. Ez a rövidke délelőtt viszont szinte semmire sem elég, így azt találtam ki, hogy ilyenkor kisebb programokat megejthetünk Tomával. Eddig az idő is mindig nagyon jó volt, így ez még hozzátett ahhoz, hogy messzebbre induljunk mint egy átlagos séta.
Autóval mentünk ki a végállomásig, ahol pont az orrunk előtt ment el a busz, ezért sétálgattunk 20 percet. Amire megérkezett a buszunk, mi már glédában vártuk 🙂 . Egészen a végállomásig mentünk, Toma az ablak mellett ült és mindenre figyelt, még arra is, hogy kinyílt az ajtó 🙂 …
Aztán amikor leszálltunk, keresztül mentünk a Szent Imre téren, ugyanis jegyet akartam venni, de majdnem feladtam, amikor egy pékboltban (!) végre kaptam, két kakaóval együtt. Nagyon kitartónak kell lenni, ahhoz, hogy valaki ne lógjon 🙂 … Közben megcsodáltuk a hol felszökkenő, hol eltűnő szökőkutakat a téren, ami ugyan tetszett, de a közelben zakatoló hévvel nem vehette fel a versenyt 🙂 .
Kicsit több mint fél órát sétálgattunk így, figyelve a buszokat és a hévet, még a játszótérre sem vittem be Tomát, mert az idő rövid lett volna ahhoz, hogy kibontakozzon a játékoknál. Fél 12-re visszamentünk a végállomásra és rövidesen indultunk is.
Ahogy megérkeztünk, átültünk az autónkba, mentünk Mátéért. Jött vele Kovi Peti barátja is, így vele kiegészülve indultunk fagyizni a cukrászdába, majd Petit elvittük a nagyijához. Ezután már csak a szokásos dolgok (ebéd, alvás, tanulás) következtek, és ez így volt jó 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: