Szüret az oviban | Családmorzsák

Ami már bő egy hete volt, úgyhogy inkább írok róla, mielőtt végkép elfelejtem 🙂 … Ez is szülős program, de mivel délelőttre esik a szüretelés és a mulatság – érthető okokból – elég kevesen voltunk bent anyukák, a mi csoportunkból csak én. Ilyenkor, és minden népi ünnepen, mivel hagyományőrző ovi a miénk, népies, ünneplőruhába öltöznek a dadusok és az óvónők, a gyerekeknek természetesen nem kell semmi fakszni.

Szeretem az összes ilyen ünnepüket, mert látni a gyerkőcökön, hogy nagyon élvezik az épp aktuális programot és ahogy nőnek, mindig jobban elmélyülnek a nekik tetsző és való feladatokban. A szüretre általában két csoport összeáll, mi a szomszédokkal ünnepeltünk, a két terem közötti közös ajtót ilyen alkalmakkor – például a farsang is ilyen – összenyitják és közösen csinálnak mindent.

A buli táncházzal indult, mi is részt vettünk benne persze Tomával 🙂 , mint ahogy még több alkalommal, mert közben legalább még négyszer táncolhattunk, amiről nyilván nincs fényképünk 🙂 , de a FB-ról a zárt csoportból levetettem párat emlékként, na meg én is fotózgattam azért. A tánc után szőlő szemezgetés zajlott – a finommotorika erősítés nem volt gond szerintem anno 🙂 , megoldotta pár szüret és egyéb hétköznapi tevékenység 🙂 – nagy lelkesen 🙂 , mi is kivettük a részünket persze 🙂 :

aztán jött a kézzel való nyomkodás, amiből köszönte szépen Toma, inkább nem kért, mert túl ragacsos volt szerinte 🙂 . Közben volt egy kis táncos-népi játékos rész, ez persze mindenkinek nagyon tetszett, erre Legkisebbünk is bármikor kapható 🙂 , bár ezeken a fotókon éppen nincs rajta Toma sajnos, mert mindig a fényképező túloldalán van éppen, de végig nagyon évezte, velem együtt 🙂 :

Itt pedig az itthon slágerré vált Lipem-lopom a szőlőt, amit szinte minden nap eljátszunk 🙂 :

Toma egyszer sem lett csősz, mert vad sikoltozások közepette sikerült mindig eliszkolnia, sőt, a játék vége felé, már az is eszébe jutott, hogy elbújjon 🙂 !