Családmorzsák

Dolgaim

Mert azok vannak bőven… Most az a legnagyobb bajom már egy ideje, hogy szétforgácsolódom… Szétforgácsolódom időben, munkában, energiában, mindenben. Bár most éppen egy-két napja talán jobb minden, de úgy összességében a felét sem végzem el annak, amit szeretnék, de az is lehet, hogy túl sok mindent tervezek be magamnak. Lehet, hogy ez a gond – mondom, hogy jó blogot írni, sokszor megvilágosodik az ember lánya 🙂 – nem húszfélét kellene beterveznem egy napra, hanem csak egyet-kettőt, lehet, hogy akkor jobb érzéssel zárnám a napjaimat. Mert akármennyire is elindul nyolckor a nap (már sokkal előbb indul, csak innentől vagyok egyedül), nem fér bele minden úgy, hogy ebédet is főzzek, kertezzek, konyhát-fürdőt takarítsak, játszószobát is rendbe tegyem – vagy legalábbis elkezdjem – mossak-vasaljak, és mindennek a felét lehetőleg délig végezzem el. Aztán, miután hazajönnek a fiúk azért ebédeljünk persze közösen, meg ha úgy adódik nézzük meg a tanulnivalót, Tomának is tegyünk a kedvére játék ügyileg és Legnagyobbunknak is és hipp-hopp, este van.. Ez utóbbi (játék) mondjuk kifejezetten olyan dolog, ami nekem is jó, csak milyen szörnyű már, hogy néha azt nézem, mitől vesz el időt…

Aztán most valahogy úgy összejöttek egyéb ügyek is. Én szervezem az ovis csoportunknak az év végi bográcsolós közös bulit. Lefoglaltam a Kertet, ahol összejövünk, van játszótér, WC, fedett rész, ha esne az eső (bár akkor sokat nem ér, mert ahhoz meg kicsi 🙂 ), jövő szombaton lesz a party… A FB-on én trombitálok össze mindenkit, kicsit el is ment tőle a kedvem, mert az eleje elég nyögvenyelős volt, alig válaszoltak a kérdésekre, gondolatban már kezdtem lefújni a dolgot, aztán mindenki lázasan elkezdett visszajelezni, onnan meg elkezdtem megszervezni. Egyébként én javasoltam ezt a lehetőséget még a januári szülőin, mivel felmerült az óvónők részéről, hogy az utolsó szülőit, ami kötelezően elő van nekik írva, valahol kint szeretnék tartani a szabadban. Ahogy most érzem magam, legközelebb inkább befogom a számat, mert amit javasolok, az általában nálam is landol (lásd csoportpénz és annak beszedése). Most meg bevásárolhatok rá – paprikás krumplit fogunk főzni – minden egyebet beszerzek hozzá (műanyag tányérok, evőeszközök, stb) és valószínűleg megfőzhetem az egészet, mert eddig segítő még nem nagyon jelentkezett, lehet, hogy mindenki úgy gondolja, hogy én főzök, nem tudom 🙂 … 

Mondjuk az óvónénik nagyon hálásak, látom, hogy próbálnak egy kicsit kárpótolni, kaptunk egy bábszínházi jegyet is tőlük Tomával. Csoportonként egy jegy osztható szét, annak a szülőnek, aki a legtöbbet teszi az óvodáért és a csoportért, ez vagyok én, jelen esetben 🙂 . Úgyhogy most pénteken, az egyik közeli művelődési házba megyünk délután, a Brémai muzsikusokat bábozzák el óvónők a kerületi ovikból közösen, lesznek még programok, a mi ovinkból is lesz több óvónéni, akik valamilyen foglalkozást tartanak majd ott. 

Aztán, a keresztfiunk, aki ugye a családjával (akik nem mellesleg a legjobb barátaink) él kint most éppen Angliában, a jövő héten lesz 18 éves! Tizennyolc!!! El sem hiszem… Szerencsére, ha nem is az egész család, de hazajönnek megünnepelni, és persze, hogy a jövő héten 🙂 … Mivel egyrészt meglepetés buli, másrészt meg úgysem nagyon tudnának onnan mindent elintézni itthon, engem kértek meg, hogy segítsek be a szervezésbe, meg hát ez amúgy is úgy érzem, hogy olyan természetes, hogy így legyen, hiszen mi vagyunk a keresztszülők 🙂 . Így aztán a bográcsolással párhuzamosan ezt is intézem, nem mondom, hogy néha nem zavarodok bele, hogy mikor mit és melyikhez mit kell szervezni 🙂 … Máté szerint elmehetnék programszervezőnek 🙂 , tulajdonképpen igaza van és milyen furcsa lenne, hogy még pénzt is kapnék érte 🙂 …

A jövő hétvégénk teljesen el van adva, mert péntek délután ovis anyák napi és év végi műsorra megyünk, szombaton 10-15-ig bográcsolunk ugyancsak az ovis bandával, aztán vasárnap délután lesz a szülinapi buli, de már délelőtt persze finomítani kell a részleteket, mert az ünnepelt többed magával, szombat éjjel érkezik haza… 

A jövő hét nagyon úgy néz ki, hogy a fentebb említett események körül forog majd, sejtésem szerint szétforgácsolódni nem lesz időm, csak szétesni 🙂 …

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Próbálkozom mindenfélével 🙂 , de jó ötletnek tűnik, amit írtál! Ha túl vagyok a jövő héten, lehet, hogy kipróbálom 🙂 … Köszi Tünde 🙂 !

  2. teide says:

    Szerintem is sokat tervezel, hiszen csak 4 óráid vannak szabadon, utána mennek haza a gyerekek. És akkor meg, el nem ítélhető módon ők a főszereplők nálad. 🙂
    És megértem, hogy frusztrál, ha nem úgy haladsz.
    Mi lenne, ha megpróbálnád beosztani valahogy a teendőket (kedd: kert, szerda: akármi…)?

  3. Igen, egyebek mellett nekem is ezért vannak mindig új ötleteim… Régebben, még Máté amikor elsős volt így mentettük meg az iskoláját, mert be akarták zárni ( a többihez képest kis iskola, ezért is szeretjük 🙂 ). Én voltam a “szóvivő” 🙂 , de a lényeg, hogy sikeres volt, a másik két sulit be is zárták (velünk együtt 3 iskolát csuktak volna be). Egyébként akkor is ugyanez volt a helyzet, mint mostanában, hogy senki nem merte felvállalni azt az egészet (nagy volt az összefogás, azért is sikerülhetett, de a nehéz helyeket kikerülték), most meg még az ilyen viszonylag egyszerű dolgokat sem akarja senki… Azért néha fárasztó, hogy általában mindenki oldalra néz…

  4. Finta Eniko says:

    Hű, ez jól összejött Neked is… Bár úgy vagyok vele, hogy ha senki nem csinálja, akkor nem történik semmi – igy vállalok fel sok mindent


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!