Hétköznapos

Kis nyaralás után és Balaton előtt 🙂 . Látszatra most a legnyugisabbak a napjaink, de azért ez sem így van teljesen. Az biztos, hogy az eddigi nyáron ez a hetünk talán az egyik leghétköznapibb, de ilyennek is kell lennie, mert néha házimunkázni és kertezni is kell és mint fogalmaztam, ha most nem teszem rendbe a kertet, a nyaralás után a kapun sem tudnánk belépni 🙂 .

De, azért nem ilyen egysíkú most sem az élet, a gyerekek azért változatlanul elég jól szórakoznak 🙂 (mint általában 🙂 ). Máté meg egyenesen lubickol a mindennapokban Beni barátjával, aki lassan fogadott gyerekünk lesz, már azt mondja, hogy a második anyukája vagyok 🙂 . Persze erre a hétre is hozzánk költözött Beni (ők most a nagyinál laknak és elég sokan vannak ott így is), úgyhogy egész nap megy a foci, amikor tudnak a medencézés, ilyen-olyan focis játék. Tegnap az esőnapon már majdnem elmentek moziba (hűha, micsoda kimozduló kedv 🙂 ), csak éppen előző éjjel külföldi meccseket néztek és hol az egyik aludt el napközben, hol a másik, ráadásul Beni este hazament, mert a hétvégén elutaznak az egyik rokonhoz. 

Toma azért némi támogatásra szorul, mivel mindig nem lehet a nagyokkal, ráadásul a kis barátjáék pont most utaztak el, hétvégén ők kerestek minket, akkor mi nem voltunk, most mi találkoztunk volna velük, most ők nincsenek, jövő héten pedig megint mi nem leszünk itthon, szóval kerülgetjük egymást rendesen 🙂 . Ez a hét most nem az övé, bár igyekszem neki is kedvezni játékokkal, meséléssel, mikor mivel, de azért ez most talán neki a leghétköznapibb, még a lovaglást sem vállaltam be most, mert nekem meg annyi mindent kell itthon elintézni, rendbe tenni, bár az is igaz, hogy minden nap nem lehet ünnepnap még nyáron sem 🙂 , bízom benne, hogy az eddigi hetek azért elég élménydúsak voltak neki 🙂 .

Apucink meg elméletileg ezen a héten szabadságon van, de mondom elméletileg… Gyakorlatilag meg most is megbeszélésre ment az egyik munkájával kapcsolatban, itthonról dolgozik elég sokszor, szerdán is volt valami elintéznivalója. A jövő hét ezért is lesz jó, mert Balcsiról még ő sem fog bejárni sehová 🙂 . 

Én meg próbálom itthon megcsinálni mindazt, amit elterveztem, bár nem mindig sikerül… A kertben legalább a hatalmasra nőtt füvet lenyírtam, de a veteményes is elég rendes rekonstrukcióra szorul, meg a virágos rész is, hogy csak a legégetőbbeket említsem, remélem végzek legalább a nagy részével. Bent pedig a szokásos mosás-főzés-takarításon túl, azért a gyerekek is igényelnek mindenféle nasit, amit gyártani kell és most is megállapítottam, hogy a kamaszok, irdatlanul sokat képesek enni, gyakorlatilag mindig éhesek, szóval az étel- és nasigyártás elég komoly napirendi pont minden egyes nap 🙂 . A játszószobával is haladok, de csak tyúklépésekben, mert mindent nagyon alaposan szortírozok, válogatok és valahogy erre nem mindig jut annyi idő, mint szeretném. Ilyenkor mindent félbehagyok, behúzom az ajtót és amikor időm van, ott folytatom, ahol abbahagytam 🙂 . Közben azért csak beugranak többször Idáék, na meg vásárolni járunk, mert hol ez kell, hol meg amaz, tegnap például a Tesco-ban találtam magamnak tök jó háromnegyedes farmert és sortot, választott Legkisebbünk Pókemberes gumicsizmát 🙂 (azóta is abban slattyog itt bent napközben 🙂 ), aztán a hiperszuper helikopter és szimulátor részlegénél élte ki magát 🙂 , szóval mi vásárláskor szórakozunk is 🙂 …

Jövő héten meg Balatonra megyünk, de valahogy most nem annyira várom… Szerintem leginkább azért, mert kedden lesz Toma szülinapja és valahogy nem ott szeretném ünnepelni… Tudom, hogy ez hülyeség, mert utána megtartjuk majd itthon is, ahogy szoktuk, de valahogy nem tudom ott elképzelni az egészet, ráadásul arra a napra elég záporos időt jósolnak. Meg az egész időjárás olyan, amilyen, szerintem nem is lesz nagy időnk, de mondjuk ez annyira nem zavar, mert azért remekül el lehet ott lenni rosszabb időben is, ez a nyár meg amúgy is ilyen, sokkal esősebb, mint máskor… Na, a lényeg, hogy nem is a jövő héten akartunk menni Balcsira, de csak akkorra kaptunk helyet, legközelebb pedig csak augusztus végén tudtunk volna menni Apuci miatt is, az meg már annyira nem vonzó. Szóval nem várom olyan nagyon, ilyen sem volt még 🙂 , a gyerekekről mondjuk ezt nem lehet elmondani 🙂  . Lehet, hogy nem is tudunk 7 napot maradni, mert Apucinak régóta leegyeztetett munkaügye van szombaton, és nem biztos, hogy le tudja mondani… 

Na mindegy, majd meglátjuk, bár az is lehet hogy ez a nyaralás fog a legjobban sikerülni, mert ami ilyen nyögvenyelősen indul, általában jól sikerül. Legalábbis ezzel vigasztalom magam 🙂 …