Toma nem ment oviba csütörtökön, szerda este nagyon folyt az orra és még egy kis láza is lett, így ezen a héten már itthon marad. Viszont tegnapra olyan volt, mintha elmúlt volna minden baja, alig tüsszögött és alig jött valami az orrából (ez egy kicsit aggaszt is, nehogy a fülére menjen vagy ilyesmi). Kimentünk ide hozzánk a Duna-partra. Annyira jó volt, mert nyáron valahogy alig jártunk kint úgy, ahogy szoktunk egyébként, keveset sétálgattunk, alig dobáltunk kavicsot vagy bicikliztünk. Az meg külön öröm, hogy majdnem olyan mintha nyár lenne, meleg a napsütés, sortban, pólóban lehet lenni, akár papucsban is, és valahogy a környezet is idomul ehhez, néztük a hajókat a Dunán 🙂 , volt dombról legurulás 🙂 ,
kavicsdobálás, szaladgálás. Ugyan picit kilógott a nyári képből, hogy nem a lehullott barackokat szedegetjük a fa alól, hanem a diókat, de azért nagyon jól esett 🙂 .
Egyébként meg rengeteg sok kincset gyűjtöttünk magunknak és az ovinak is, ahová mindenféle terméseket várnak. A diókat, volt, hogy a héjukból szedtük elő,
de bespájzoltunk mogyoróból, kavicsokból, egy-két tobozból és falevélből is – azt hiszem lesz mit vinni a csoportba a jövő héten 🙂 .
Az is jó volt, hogy nem kellett sehová sem menni, hogy jól érezzük magunkat, elég volt a kapun kisétálni… A futóbicó mostanában megint elengedhetetlen, mert egyébként uncsi sétálni 🙂 ,
társaságunk is akadt, akinél le is ragadtunk egy időre:
Jó kis délelőtt volt, megörökítésre méltó 🙂 !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: