Jól gyanítottam, ha nem is teljes, de kezdődő hörgőgyulladása van Tomának. Nálunk járt tegnap a doktornénink és jó kis vizsgálódás után közölte Legkisebbünkkel, hogy lassan már nem fogják megismerni az oviban, mert az újabb bajának köszönhetően ezen a héten is itthon marad 🙂 … Na, nem mintha annyira megviselte volna ez a hír Tomát, ezután hosszasan elmélyedt a matricák között és nagy nehezen talált magának egy sünit 🙂 . Egyébként meg ez a betegség folyamatosan átvág, múltkor is és most is azt hittem, hogy ez a köhögés a lecsengése a dolognak, de mára teljes nátha is előjött a Drágámnál, nem tudom hová fejlődhet még ez az egész, de most már tényleg kezd idegesítő lenni a helyzet… Egyébként meg a Családfő társult Tomához, tiszta nátha lett szegény, reggel alig volt hangja (azért kajánul felemlegettem neki, hogy akkor most 3 napig nem beszélhet 🙂 ), de persze nem is ő lenne, ha nem ment volna rendíthetetlenül dolgozni…
Máté egész jól bírja magát (csak el ne kiabáljam), ma fizikából és töriből ír dogát, a fizika az meg a másik szörnyűség nálunk, az új tanárnő miatt, aki egyáltalán nem tud fegyelmezni, Legnagyobbunk szerint van amikor semmit sem hallani az órából… Na, ő meg a szigor ellenpéldája, viszont számon kérni meg számon kér, azt amit le sem adott tulajdonképpen, és hát nem ártana érteni is azért valamit ebből. Legnagyobbunk Apával próbálta menteni tegnap a menthetőt, először velem, de gyorsan átpasszoltam a dolgot a Családfőnek, mert nekem a matek sem volt az erősségem, de fizikából teljes homálynak érzem a tudásomat 🙂 , azt hiszem csak ártanék szegény gyereknek (bár volt, ami egész érthető volt a könyvből 🙂 ), hát igen, az ember lánya legyen tisztába a korlátaival 🙂 … Bár egész jól elszórakoztunk egy ideig Mátéval (olyan jó, hogy már ilyen nagy és komolyan jókat lehet vele röhörészni), beláttam, hogy felelősséggel gondolkodva, jobb ha kiszállok én ebből a felkészítésből.
Amíg ők tanultak, Toma pedig fürdött, megnéztem a Mindenki című filmet és hát, bőven megérdemelt minden elismerést! A két kislány is annyira szerethető a filmben, de az egész szuper klasszis szerintem, külön nehéz lehet ilyen rövid, azt hiszem 25 percben átadni a történetet, a mondanivalót, úgy, hogy még hangulata is van az egésznek…
Tegnap annyira jó volt kimozdulni olyan tavasziasan Legkisebbünkkel, de ma úgy érzem, nem nagyon megyünk ki, elég nagy a szél, nem kockáztatok. Ez a legnehezebb ilyen betegséghullám után, ilyenkor már egy kis mini barangolás is annyira jól tud esni, az meg nagyon rosszul, ha le kell még erről is mondani… Mondjuk abban is biztos vagyok, hogy bent sem fogunk unatkozni 🙂 !
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: