Családmorzsák

A keddi napunk Tomával – az idővel összhangban – eléggé ködös volt, ugyanis az éjszaka krupp szerű köhögésekkel telt el. Reggel beszéltünk a Heim Pálos, ismerős doktornővel, akivel már hétfőn is egyeztettem, akkor is abban maradtunk, hogy ha szükségét érezzük, menjünk be hozzá Tomával egy vizsgálat erejéig. Reggel már nem sok jóval biztatott, ha arra… Tovább »

A múlt heti hétfőnk eléggé sokkoló volt, ugyanis hajnalban, olyan fél 6 körül arra ébredtünk, hogy Toma nehezen veszi a levegőt, szinte nem is kapott normálisan… Az emeletről szaladtam le vele a földszintre, gyorsan kitártuk a terasz ajtót, őt pedig paplanba bugyoláltuk és álltunk a hidegben, remegve várva, hogy jobb legyen a helyzet… Lassan jobb… Tovább »

Péntek estétől, amióta hazajöttünk, próbáljuk lassanként utolérni magunkat… Toma szerencsére folyamatosan javul, szinte már meggyógyult, a krupp-nak már nyoma sincs, már hét közben sem volt, maradt még azonban a betegség második felvonásából egy kis torokfájás, hasmenés és fáradékonyság, na meg persze még 3-4 napig az antibiotikum szedése. A legfontosabb, hogy Toma már kedélyileg is jobban… Tovább »

Pénteken hazajöhettünk a kórházból, még az utolsó, délután négy órakor esedékes vénás antibiotikumot kellett megvárnunk Tománál és elengedtek minket… Legkisebbünk nagyjából jól van, csak a hasa és a torka fáj, na meg van egy kis hasmenése, de ezeket leszámítva nincs más. Illetve még annyi, hogy sikítófrászt kezd kapni – teljesen érthetően – a kórháztól és… Tovább »

Ha mi egyszer belekezdünk valamibe, akkor abba alaposan belemélyedünk… Így vagyunk a betegesdivel, na meg a ķórházzal is, a felületes dolgokkal mi nem elégszünk meg kéremszépen, félmegoldások nem léteznek nálunk 🙂 ! Ennek szellemében aztán szerda éjjel megint a kórházban kötöttünk ki, de már nem a kruppal, hanem a jó öreg kiszáradás közeli állapottal… Viszont… Tovább »

Reggel hét óta, újra a Heim Pálba vagyunk Tomával… De most, hogy ne legyünk unalmasak kruppal jöttünk be, miután hajnalban túl lettünk az első igazi kruppos rohamon, amiben volt levegő utáni kapkodás, paplanba bugyolálva a terasz ajtónál ácsorgás, végül már nyugodtabban kórházba igyekvés. Holnap reggel dől el, hogy hazamehetünk vagy élvezzük még a kórház nyújtotta… Tovább »

…mármint ez a betegesdi és megint Tomával látogattuk meg a kórházat… Péntek estig viszonylag jól volt, ebben a mostani betegségben egyébként ez a leginkább fárasztó, idegesítő és érthetetlen, hogy egy ideig jól van, aztán megint teljesen váratlanul rosszabb lesz minden… Szóval péntek este megint iszonyú hasfájás kezdődött, hangos jajongással, véletlenül sem hihettük azt, hogy esetleg… Tovább »

Csak mert olyan rég voltunk a Heim Pálba (másfél hónapja), meg persze a nyaralás végére csak kellett valami izgalom is (bár már lassan ezt hidegvérrel kezelem 🙂 …). A képlet ugyanaz volt mint múltkor, vasárnap este biciklizés után, Toma fájlalni kezdte a hasát, aztán jó fél óra múlva hányt is egy adagot szegénykém, amit aztán… Tovább »

Mert mi nem pihenünk kéremszépen nyáron sem, a rendelőintézetek, fülészetek, laborok évközi vizitálása után, most a Heim Pált látogattuk meg, de szerencsére csak egy éjszakára 🙂 … Már nem is tudom honnan kezdjem, mert az úgy volt, hogy olyan szép kis terveink voltak a hétvégére, azt már tudtuk, hogy unokatesómék nem jönnek felénk kocsival Veszprémből,… Tovább »

Eléggé banális a történet és tényleg alig ismerek magunkra benne, de megjártuk éjszaka a Heim Pál és a János kórházat is, de a legjobb az egészben, hogy semmi baj sincs, itthon vagyunk és jól vagyunk, szerencsére! Történt ugyanis, hogy Toma bevett egy eléggé megtermett szőlőcukrot este a szájába és nem sokkal később elkezdett köhögni és… Tovább »