Családmorzsák

Mondjuk a pecázás, eddig is az egyik vezető helyen volt a slágerlistánkon, de mostanában kifejezetten az élre tör 🙂 . Nyilván ebben a korlátozott lehetőségeink is benne vannak, viszont horgászni csak ki kell sétálni pecabotokkal ide a sarokra, szóval nem egy kivitelezhetetlen dolog – szerencsére 🙂 … A múlt hetünk egyébként is nehezebb volt, mint… Tovább »

Szombaton elmentünk tekerni egyet a fiúkkal, gondoltam menjünk Dunaharaszti felé, ott viszonylag simán lehet biciklizni, kényelmes, kevesen járnak autóval azon az úton, amerre menni kell, szóval Tomával is viszonylag könnyű ügy. Kocsival tényleg kevesen voltak, de biciklivel, háááát, néha bizony túlzsúfoltság volt 🙂 , igaz főleg eltekertünk egymással szembe, de azért jól meglepődtem… Azt hiszem… Tovább »

Apa éppen sorolja valamelyik munkanapos délelőtt, hogy mennyire sok munkája lett most a karantén idején, rosszabb a home office, mintha bent dolgozna, mert egy csomó olyan dolgot kell pluszban megoldania, ami békeidőben nem is létezne. Erre Toma, aki megjegyzem tanulóidejében éppen a jedi kardjával rohangál le-föl, két suhintás közben megáll, és teljes komolysággal közli az… Tovább »

Az biztos, hogy a mostani szünetben és az ünnepek alatt, sikerült teljesen kikapcsolni, feltöltődni és semmi rosszra nem gondolni – nagyrészt – és ez már önmagában nagy eredmény… Szép vagy sem, de onnantól, hogy kitört a tavaszi szünet, nem néztem FB-ot – ami jött messengeren jókívánság a telefonomra, arra válaszoltam persze – és az emaileimet… Tovább »

Az biztos, hogy a hét eleje nem pontosan úgy alakult, ahogy terveztem. Ugyanis azt gondoltam ki, hogy Tomával minden szünet előtti tanulnivalót megoldunk maximum keddig, utána pedig jöhet a szünet. Eredetileg a hétfőt gondoltam ki, de amikor megláttam a hét első napján a mennyiséget, biztos voltam benne, hogy ez már csak kedden jöhet össze…  Az… Tovább »

Én: – Máté kelj fel, 8.30 van, 9-kor órád lesz. Máté: – Mmmmmmm…jó… Én: – Máté, ébresztő, már 8.41 van, elkésel az órádról… Máté: – Jóvan, megyek már…. Én: – Gyorsan kelj fel Máté, 8.54 van, mindjárt órád van!!! Máté: – Uhhh, ne mááááár… De miért nem szóltál előbb…??? *** Toma “leckét” kapott rajzból, ami… Tovább »

Van ami nem változik, karanténos időkben is nagyon várjuk a hétvégét, a tavaszi szünetről nem is beszélve… Pedig egész jól beállt már a tanulási rend, Máté tényleg önjáró, csinál mindent és persze kihasználja a tág lehetőségeket is, naná 🙂 ! Toma pedig már beletörődött, hogy bizony itthon is tanulni kell, amikor szólok neki (120. alkalom… Tovább »

Jól elkülöníthető a hétvége és a hétköznap itthon most is, hétvégére igyekszünk kiiktatni a tanulnivalókat és semmivel nem foglalkozunk, mindezek mellett most még “programokban is bővelkedtünk” hétvégén (már a körülményekhez képest…). Hétfőn valahogy a rossz idő sem emelte a lehetőségeket, én most már nagyon várom az igazán jó időt, mert akkor egy bringázást is be… Tovább »

A második hét második felére azt hiszem beállt a tanulási rend nálunk Tomával is, Máténak tulajdonképpen már az első nap minden simán ment és működött. Tomának volt felmérő (itthoni kitöltéssel), beadandó osztályzása, házi osztályzás, szóval mindenféle… Énekből ritmizálni kellett, gondoltam óóóó, hát én ezt simán megoldom, zeneiskolába is jártam annak idején 🙂 … Ennek előzménye,… Tovább »

Nem sziporkázom mostanában, valahogy elnémított ez a helyzet. Próbálok pozitív maradni, ami nem egyszerű most valljuk be, de tényleg hiszem, hogy nem szabad megijedni, már csak praktikus okokból sem, mert azzal nem sokra megyünk. Körülöttünk eléggé eltérő reakciók vannak a szomszédok, barátok, ismerősök körében, van aki nagyon meg van ijedve, van aki kevésbé… Megértem őket,… Tovább »