Családmorzsák

Most már az én torkom is fáj, tüsszögök, fújom az orromat… Nem hittem, hogy újból, most már – ha jól számolom a decemberrel együtt – negyedszer is elkap valami nyavalya a télen (és tavaszelőn)… A Zapu is hasonlóképp beteg, csak ő már kedd óta… A gyerekek viszont jobban vannak, elég hamar lement mindkettőnél, Máté volt… Tovább »

Végre, végre eljött ez a nap is, el se hiszem, már tegnap örültem neki, hogy nincs délutáni tanulás, ágyő iskolai kötelességek, bye-bye minden ilyen nyűg 🙂 . Bár tegnap, ahogy a római birodalmat vettük át Mátéval (megint rengeteg, két anyagrész volt tegnapról mára, amiből röpdogájuk lesz, rövidítettem meg mindent csináltam, hogy minél gyorsabban végezzünk, mert… Tovább »

Pár hete csak futok a dolgaimmal együtt és még jó, hogy nem utánuk, bár még bármi megtörténhet 🙂 … Tényleg naivul azt gondoltam, hogy ha mindenki oviban-suliban lesz, azért lesz időm egy kávét nyugton meginni itthon. Hát, nem, hogy nyugton nem ittam, hanem ma például egyáltalán nem ittam, most iszom az elsőt (jobb későn, mint… Tovább »

…élni, egy picit más szemszögből 🙂 … Van az úgy, hogy: – az éjszaka közepén arra ébredsz, hogy egy láb zúdul rá a mellkasodra 🙂 – néha egy TV távirányítót vagy egy műanyag tányért, sőt, még a saját telefonodat is megtalálhatod a WC-én 🙂 – az irodalom tankönyv csücskét majdnem beleállítja valaki a szemedbe 🙂… Tovább »

Ezernyi titkot, érdekességet és sok-sok vicces történetet lehet megtudni nagyobbunk iskolai életéről. Na persze nem egyszerre, csak szépen napról-napra, de inkább hétről-hétre. Néha elmerengek azon, hogy remélem nem kap el a nevetés, ha valamikor szembe találom magam az egyik humoreszk főszereplőjével… Ez a mi kis esti szeánszunk Toma altatása után kezdődik, ilyenkor Máté ágyába kucorodunk… Tovább »

 ... Tovább »