Családmorzsák

Most, hogy a címet leírtam jöttem rá, hogy valahogy minden évben február tájékán megyünk át először a Molnár-szigetre Tomával, amolyan tudattalan tavaszi szezonnyitás ez részünkről úgy tűnik 🙂 . Most éppen Toma betegnapja volt ez az apropó. Az is igaz, hogy Toma már előző nap nagyon mondogatta, hogy milyen szép idő van és ő annyira… Tovább »

A Molnár-sziget nekünk mindig valahogy “kiskirándulásnak” minősül, mondjuk nem is tudom van-e egyáltalán még egy ilyen hely a fővárosban, ami nem felkapott, természetes, olyan sziget féleség és még komp is megy oda 🙂 … Na a lényeg, hogy gondoltam, ha már erre a hétre, doktornői javaslatra itthon maradt Toma, egy szép napsütéses téli napon, szuper… Tovább »

Még hétfőn megszöktünk egy picit Tomával és kora délután átkompoztunk a közeli Molnár-szigetre. Elég gyakran járunk arra, bár télen talán most voltunk először, az utóbbi időben pedig mindig biciklivel látogattuk a szigetet, Toma meg is jegyezte, hogy milyen jó lenne, ha bringával lehetnénk. Hát, tényleg jó lett volna, mert akkor nyilván nem 1 fok körül… Tovább »

Amióta Toma megszabadult a pótkerekeitől, rengeteget biciklizünk, csak éppen nem mindig tudtunk a nyári melegben messze menni. Főleg estefelé volt erőnk bringázni, akkor meg messzebb már nem nagyon jutottunk, de itt a környékünkön minden nap kerekeztünk, sőt, Toma itt a kertben is naponta többször rótta a köreit 🙂 . Viszont augusztus 20-a környékén kihasználva a… Tovább »

Mert betervezve az nem volt, délelőtt ugyanis a főzés után, még el kellett szaladni a cicának ugye ennivalóért és gondoltam, hogy a kompozásra (ami tegnap óta intenzíven benne van Toma fejében) már biztos nem lesz idő. Na de…, mondhatnám, hogy arra jut idő, amit szeretnénk, és halkan tenném hozzá, meg amibe a szerencse besegít 🙂… Tovább »