Családmorzsák

Ez a hét a lógás lazulás hete Tomának, ugyan volt egy kis megfázás jellegű baja még a hét elején, de ennek már nyoma sincs, viszont ez nem gátolt meg minket abban, hogy egész héten itthon maradjon 🙂 . Ha már így alakult, akkor meg gondoltam egyet tegnap és nem a környéken barangoltunk, hanem autóba ültünk… Tovább »

Toma nem ment oviba csütörtökön, szerda este nagyon folyt az orra és még egy kis láza is lett, így ezen a héten már itthon marad. Viszont tegnapra olyan volt, mintha elmúlt volna minden baja, alig tüsszögött és alig jött valami az orrából (ez egy kicsit aggaszt is, nehogy a fülére menjen vagy ilyesmi). Kimentünk ide… Tovább »

A tegnap délutánunk olyan kis jó volt, pedig csak úgy alakult magától, nem volt betervezve különösebben semmi. A délelőtt olyan kötelezős volt: Máté és a Családfő elmentek vásárolni, cipőt vettek Legnagyobbunknak mert már igencsak időszerű volt, aztán még be is vásároltak itthonra a rövidnek ígért, ám, de hosszabbra sikeredett listám alapján 🙂 , mi pedig… Tovább »

Mivel gyönyörű idő volt tegnap és Máté egy órával később, kettő körül végzett a suliban, az oviból hazafelé megálltunk a Duna-parti kis köreink helyszínén és tettünk egy kört 🙂 . Nagyon jól esett szerintem mindkettőnknek Tomával, én végre járkáltam egy jót a szép helyeinken, Legkisebbünk pedig kirohangálta magát, konkrétan úgy tűnt néha, mintha valami börtönből… Tovább »

Úgy alakult, hogy tegnap késő délutánig kettesben voltunk Tomával. Máté budapesti városnézésre ment pár osztálytársával a töri tanárnője szervezésében, Apa pedig dolgozott, vásárolt, mi meg tobzódtunk itthon 🙂 , vagyis naptáraztunk és persze barangoltunk a Duna-partunkon is 🙂 : Cimbi cicánk megint kutyát játszott, ugyanis kijött velünk sétálni 🙂 , még az egyik ismerősünk is… Tovább »

... Tovább »

Nem tudtam ellenállni 🙂 , újra kattintgattam párat (jó sokat 🙂 ) az egyik kintlétünk alatt… Az ismétlések ne tévesszenek meg senkit,  a fényjátékok tehetnek róla 🙂 … Talán ez volt az utolsó idén az őszikékből – bár nem ígérek semmit 🙂 – lévén, hogy közel egy hét van hátra az őszből, ezentúl már lehet,… Tovább »

Minden napra jutott valami, Máté és a Családfő nélkül sajnos. Legnagyobbunk ugye Veszprémben van, Apát pedig azt hiszem elfelejthetjük programok terén úgy december közepéig-végéig a sok munkája miatt, ugyanis itthonról dolgozott szegény egész hétvégén és ha mindez nem lett volna elég, vasárnapra még le is betegedett… Így aztán pénteken, miután kivittük Mátét a buszhoz a… Tovább »

Tegnap, a kis körös Duna-partunkon 🙂 :... Tovább »

Van, amikor tényleg az ismerős, legkézenfekvőbb dolgok a legjobbak és ez ma is így volt velünk… Gondolkoztam, hogy hová mehetnénk a négy napos szünet elején, de végül mindenféle megfontolásból “csak” a Duna-partra mentünk, és ez volt talán a legjobb megoldás. Rég volt már, hogy ennyire jól éreztük magunkat a fiúkkal, pedig semmi különös nem történt… Tovább »