Mondhatom, hogy nagyobb volt a füstje (jelen esetben vize 🙂 ) ennek a mai strandolásnak mint lángja, mert majdnem többet készülődtünk, mint fürdőztünk… Ugyanis délelőtt már majdnem teljesen készen álltunk az indulásra, de amikor elővettem volna Toma úszógumiját és karúszóját, rájöttem, hogy nincsenek sehol… Csak úgy bő fél órán át keresgéltük össze-vissza őket a házban, mert azért újat nem igazán akartunk venni, ha nem muszáj, míg végül megleltük őket a strandtáskánkban, amit nem vittünk magunkkal a nyaralásra és azóta sem emlékszem rá, hogy hozzányúltunk volna (bár valószínűleg én voltam, olyan lelkes, hogy a bőröndök pakolásánál a “helyére” tettem az úszókat, csak erre még most sem emlékszem 🙂 ).
A lényeg, hogy jelentős csúszással elindultunk, összeszedtük a barátgyerekeket, majd bepréselődtünk a kocsiba 🙂 és már meg is érkeztünk a strandra dél előtt nem sokkal. Aztán végre mindenki fürödhetett, Toma csúszdázott a gyermek medencében (van egy új békás csúszda is, de inkább a hagyományosat részesítette előnyben), a fiúk nagy csúszdáztak, majd egy újdonságot, a nagy medence körül kifeszített hálós-kapaszkodón próbáltak keresztüljutni vagy inkább egyensúlyozni, szóval elég jól érezte magát mindenki, amikor eleredt az eső 🙂 …
Mivel reméltük, hogy csak egy futó záporról lesz szó, addig elmentünk lángost, palacsintát, hamburgert venni 🙂 , aztán eszegettük becsülettel ezeket a náddal fedett asztalnál , de egyre nagyobb lett a szél és erősebben vert az eső, így a Zapunk elment a cuccainkért Mátéval, amiket odamenekítettek hozzánk, behúzódtunk amíg mindenki mindent megevett a nádfedél alá, meg betekertük a gyerekeket törölközőbe (mert azért felülről néhol csepegett, oldalról meg beesett egy kis eső 🙂 ), aztán amikor alább hagyott elindultunk az autóhoz. Majd rájöttünk, hogy két törölközőnket otthagytuk az asztalnál, ezért a Családfő visszament (meglettek), addig én előálltam a kocsival 🙂 ….
A nagyok kicsit lelombozódtak, mert még rengeteg csúszdázás és miegymás maradt bennük 🙂 , de itthon hamar megvigasztalódtak, mert Peti nálunk maradt az uszodába indulásig. Tomának pedig minden nagyon tetszett, teljesen fellelkesült, amikor tehette bohóckodott az esőben a strandon (kiállt az esőbe, amikor sikerült kiszabadulnia, felhúzogatta a pólóját és táncikált – irtó aranyos volt), meg persze bokáig (!) tapicskolt a pocsolyákban, itthon pedig a fiúk lábára vadászott 🙂 és husika, husika felkiáltásokkal nem egyszer beleharapdált a lábikójukba 🙂 , úgy kellett leszerelni 🙂 …
“Ebéd” az esőben
Lesz esőnap is, rövidesen 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: