Tegnap óta ebben élünk és égünk 🙂 , kicsit sűrű volt ez a sok minden, lévén, hogy tegnap még csak elő Télapózás zajlott hivatalosan, nálunk mégis nagyüzemben ment mindez. Nekem is erről szólt valahogy az egész napom, mint már írtam is, de a gyerekek, főleg a legkisebb is ebben élt 🙂 .
Kezdődött ugye az oviban, ahová elment a nagyszakállú és Toma lelkesen mesélte, hogy ott járt, amikor mentünk érte Mátéval a mikulásváró dalokat fújta 🙂 . Hazahoztuk a csomagocskát, meg is lett dézsmálva rendesen, aztán a délutáni alvás után elkezdtük megsütni a mézeskalácsot a Télapónak, aki tegnap este nálunk járt 🙂 . Azért tegnap, mert ma nem jöhetett 🙂 – sok dolga van ilyenkor szegénynek – így estefelé beállított hozzánk. Toma kicsit megilletődött a személyes találkozástól, egy ideig csak hozzám bújt, inkább rá sem nézett, de ahogy kerültek ki az ajándékok az igencsak tetszetős mikulás zsákból, egyre érdeklődőbb lett. A három jól ismert szereplő, kisautó formában a Verdák filmből, teljesen eloszlatta a gátlásokat és innentől lelkesen társalgott a piros ruhással, sőt még énekelt is neki 🙂 , nagyon aranyos volt 🙂 .
A varázslat kedvéért a Miku még Máténak is hozott ajándékot, amit nagyunk a bajsza alatt mosolyogva fogadott és persze nagyon örült neki 🙂 .
Azért nem volt minden tökéletes, mert miközben nálunk járt a Télapó, az első tepsi mézeskalács sajnos szénné égett 🙂 , ugyanis előbb történt a látogatás mint vártuk és a nagy találkozásnál mindenki megfeledkezett erről az apróságról a sütőben. De azért nem volt minden veszve, ugyanis még két tepsi várt sütésre és miután elment a jó öreg 🙂 , kiraktunk a kertbe neki egy nagy tálnyit és biztos, hogy visszajött érte, ugyanis eltűnt, mind egy szálig, ráadásul biztos forrásból tudjuk, hogy neki és a segítőinek is nagyon ízlett minden 🙂 …
Az éj leple alatt, de lehet, hogy inkább hajnal volt már, néhány titokzatos, furcsa neszezés szűrődött fel a felső szintre, reggel aztán kiderült, hogy visszatért hozzánk a Mikulás 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: