Tervek…

Amik mindig voltak, mindig lesznek, nem is kevés és pont ez okoz bennem általában némi feszültséget. Ugyanis sokszor ezeknek a terveknek csak bizonyos hányada valósul meg 🙂 , ami meg nem ilyen szerencsés, az tolódik, a következő évre, a következő karácsonyra, a következő tavaszra, nyárra, stb. 🙂 …

Nem is szoktam éppen ezért szilveszteri fogadalmakat tenni, mert ezek ilyen folyamatosak nálam és van néhány, amiknek a véghezvitele nem mindig rajtam múlik… Egy dolgot azért megfogadtam idén szilveszterkor, mégpedig azt, hogy több időt szánok magamra, mindenhogy, például elmegyek orvosi ellenőrzésekre, amiket régóta halogatok, meg egyáltalán legyen nekem is egy kis én időm, mert ez az utóbbi években majdnem a nullára csökkent. Aztán vannak ilyen egészen hétköznapi terveim is, szortírozással, nagy rendrakással kapcsolatosan, hogy például megszabadulok jó néhány olyan holmitól, amikre már nincs szükségünk – karácsony előtt sok mindent sikerült is megvalósítani ebből – elsőként a játszószobában (hol máshol 🙂 ), de a ruhák között, konyhában és általában úgy mindenhol 🙂 …

Az énidőbe sok minden beletartozik természetesen 🙂 , amit régóta szeretnék és gyenge próbálkozásom volt is már rá, az a rendszeres futás. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak múló szeszély lenne ez nálam, mert már jó ideje tervezgetem magamban, meg szeretnék jó pár kilótól is megszabadulni, de nem ez a legfőbb ok, hanem valamiért érzem, hogy nekem ez kell… Ezért aztán azt gondoltam, hogy nem árt magamnak egy kis plusz lökés, így beneveztem a márciusi országfutásra… A legkisebb táv 5 km, ezt futom majd én 🙂 , bár ez nekem most még bőven sok, de majd meglátjuk 🙂 … Egyébként Toma kivételével 🙂 , mindenki fut majd nálunk, Apa azt hiszem 7 km-errel, Máténak meg külön örülök, hogy vállalkozott rá, bár teljes természetességgel tette ezt. Külön jó ebben a futásban az, hogy a nap folyamán bármikor teljesíthető a táv, és bárhol, tehát nem igényel külön szervezést.

Amit mindig imádtam, de mostanában elég rapszódikusan gyakoroltam, az az olvasás, pedig régen elég nagy könyvfaló és mindenevő voltam, de valahogy 10 könyvnél többet évente biztosan nem sikerült elolvasnom, bár most csak hasra ütés ez a szám… Könyvtárba is járunk a fiúkkal, igaz csak hellyel-közzel, mostanában mindig csak hosszabbítottam, a nálam lévő könyveket tologattam magam előtt, de ezen is változtatni szeretnék, már csak azért is, hogy a gyerekek is többet járjanak könyvtárba, mert az nagyon nem mindegy szerintem… Aztán gondoltam benevezek egy könyves kihívásra, például erre, amiről Diusnál és már máshol is olvastam, hogy szintén lökjek magamon egyet 🙂 , de nem tettem, mert főleg az a kötelező 50-es szám riasztott vissza 🙂 , na meg, az, hogy annyi olyan könyv van, amit már régóta el szeretnék olvasni, inkább azokat fogyasztom, mint a megadott szempontokhoz igazodjak, de Diusnak minden tiszteletem, hogy belevágott… Ezért inkább csak magamnak olvasok továbbra is, bár lehet, hogy itt a blogon majd összegyűjtöm az elolvasottakat, legalább követhetem magam utólag is 🙂 …

Aztán. Van még csomó minden, amit szinte évente elhatározok, hogy végre megtanulok, ilyen a varrás, már gépem is van jó ideje, csak használni nem tudom 🙂 , szeretnék gyöngyöt fűzni, de úgy igazán, szép karkötőket, gyűrűket, fülbevalókat gyártani, na ehhez még felszerelésem sincs, csak egy gyerekeknek való gyöngykészlet, régebben ezzel fűztünk Mátéval, most Tomának jött el az ideje. Az ovis fiúk eléggé szeretik egyébként és nagyon jól fejleszti a finommozgást is, szóval nem egy hátrány náluk sem 🙂 …

És még mindig kézimunka, ami egyébként kamaszkoromban kifejezetten untatott, most meg persze csinálnám, az a kötés és horgolás 🙂 . Emlékszem egyszer anyukám meg akart tanítani kötni, de én annyira untam, arra gondoltam, hogy tiszta időpocsékolás és ez szörnyen unalmas :), még a kezdő sort sem bírtam elsajátítani, ugye kellő motiváció hiányában 🙂 … Gobelinezni egyébként pár éve magamtól megtanultam, bár ez kissé túlzás, de elfogadhatóan öltögettem és jó lenne azt is folytatni, mert nagyon megnyugtató… Érdekes egyébként, hogy ez a kézimunkás vonal akkor erősödött fel bennem, amikor Tomát vártam, nagy hassal kezdtem például gobelinezni is 🙂 …

Régebben sokszor sütöttem kenyeret, ezt is jó lenne többet gyakorolni, na meg új recepteket kipróbálni, egyáltalán több új sütit készíteni. Ami nagy vágyam, hogy házi sajtokat csináljak, jó lenne ebbe is belevágni, mint ahogy Enikőnél láttam, de ugyanilyen jó lenne házilag készíteni a kencéinket, tusfürdőt (esetleg szappant, de ezt biztos, hogy inkább később fogok, nem most), ajakbalzsamot, kenőcsöt, testápolót, de könnyen beszerezhető alapanyagokból, nem olyanokból, amit nekem kell megcsinálni, mert az nem működne… Szintén nagy tervem, de ez már inkább feladatom, hogy egészségesebb étkezésre állítsam át a konyhánkat, zöldségek, de lisztek tekintetében is, na ez még több kutakodást, utánaolvasást igényel.

Aztán imádok, de nem tudok igazán jól fényképezni, egy jó gép hiányzik hozzá leginkább, sajnos a meglévő, kevésbé jó is kezd  tönkremenni Toma jóvoltából 🙂 , nem nagyon tud már fókuszálni és homályosak lesznek a képek sokszor. Szóval ez is egy terv, hogy ebben egy picit kiteljesedjek, és ezzel összefüggésben, valamint az emlékmentésemnek hódolva, nagyon szeretnék megtanulni olyan szép scrapbook-okat készíteni 🙂 … Lehet, hogy itt már sokan fogják a fejüket 🙂 és nem alaptalanul 🙂 , mindig ilyen széles érdeklődési körrel rendelkeztem, és még van a tarsolyomban más is, csak azokat tudom, hogy mostanában még tervbe sem vehetem 🙂 … Arról nem is szólva, hogy szeretnék valami igazán nekem, nekünk való, itthonról is végezhető önálló dolgot elindítani, csak az igazán jó ötlet hiányzik hozzá 🙂 – csak az esszencia, semmi más 🙂 – amit még keresek, de ez már egy másik történet…

Ami viszont már megvalósult és nem szeretném abbahagyni az a gyertyaöntés, mert annyi jó ötletem van, hogy miket lehetne készíteni, és ennek örülök, hogy tavaly kipróbáltam és elkezdtem, és nem tologatom magam előtt 🙂 . Ugyanilyen beteljesült dolog a blog is, amit régóta tervezgettem, aztán szintén tavaly elkezdtem és nagyon örülök neki, mert amellett, hogy dokumentációs céllal írom 🙂 , nagyon sok pluszt is ad, úgy mint blogbarátokat és olvasókat, szóval jó, hogy ez már nemcsak egy terv a sok közül és örömet szerez 🙂 .

Azért így összegezve, ha lassacskán is, de csak megvalósulnak tervek és azért megpróbálom ennek is a jó oldalát nézni, ilyen listával évekig biztosítva vannak a programjaim 🙂 …