Kerti körkép

Már éppen ideje, hogy írjak valamit a kertről is, mert egész nyáron méltánytalanul kevés szó esett róla… Ráadásul sok örömöt szerzett szerintem mindannyiunknak, de elsősorban nekem 🙂 , virágzott, szép lett, kiteljesedett és bőséges termést is hozott. Nagy siker volt nekem az egész, bár voltak azért kevésbé jól sikerült dolgok is, mint például érthetetlenül a pillangóvirág, ami kifejlődött, de valamiért alig virágzott, bár sejtem, hogy azért, mert néhány helyen a hajnalka valószínűleg elnyomta, jövőre majd ügyesebb leszek ez ügyben 🙂 . A hajnalkának azért megbocsátok, mert beváltotta a hozzá fűzött reményeket, dúsan, mondhatni vadregényesen befutotta a kerítésünket és minden útjába kerülő dolgot 🙂

én örülök, ha ránézek, bár a Zapu szerint egy nagy dzsungel az egész 🙂 .

A másik nagy kedvenc a rézvirág lett, aminek nem is tudtam, hogy legényrózsa a másik neve, Kati mama amikor itt járt akkor üdvözölte őket így nagy örömmel 🙂 .

A kerítés tövében, a hajnalkával társbérletben 🙂

Kiderült, hogy a nagymamám kertje tele volt vele, én pont rájuk nem emlékszem csak arra, hogy rengeteg sok virág volt ott 🙂 , de szívet melengető, hogy az ő kertjéből is valami visszaköszön nálunk. Aztán amit nem is fotóztam le, de jó ránézni a szépasszony szeme nevű sárga virág, ami ajándékba kaptam és tulajdonképpen bokor, gyönyörű dús az egész, ráadásul most jut eszembe, hogy nem egyszer neki és a rézvirágnak köszönhetően frissen szedett kerti virág is díszítette az asztalunkat nyáron 🙂 .

Ha kicsit késve is, de júniusra a virágládák is megteltek begóniával és mézvirággal, ők is nagyon dúsak lettek, szépek az ablakban na 🙂 … Nem tudom, miért, de nagyon megszerettem a locsolást is, komolyan mondom, hogy ha megcsináltatjuk egyszer az elektromos öntözőrendszert, amit a kertbe tervezünk, szerintem hiányozni fog nekem ez a kis kerti szeánsz, valahogy jóleső érzés volt esténként megöntözni mindent… A sok locsolásnak köszönhetően minden gyönyörű zöld maradt, még ebben a több hullámban érkező, vad kánikulás nyárban is, ami nagy elégtétel, ilyen talán egyik évben sem volt, a fű sem lett sehol egy picit sem sárgás és láthatóan az összes növény nagyon szép lett.

Sok minden zöldségfélét nem ültettem, de amit igen, az ontotta magából a terméseket, talán csak az uborka volt egy kissé visszafogott. Viszont a paradicsom egész nyáron ellátmányozott minket, voltak persze szüretek, de általában egyszerre szedhettünk jó sokat. Ezt a képet még júlis végéről találtam a telefonomban, amikor Rétimajorból hazaérkezve egy doboznyi paradicsomot szedtünk le:

 A másik nagy kedvencem a cukkini is elárasztott minket sok jóval. Főleg nyár végétől ontja a terméseket, korábban is azért ehettünk belőle például cukkinikrémlevest, de most tömegével érik, valamelyik nap egy vödörre valót szüreteltünk és a képen nem is a teljes adag van, a többi már a hűtőben csücsül 🙂 :

Cukkini-csendélet 🙂 , egy kis paradicsommal és uborkával…

Azóta is szedtünk le párat és még látom, hogy növeszti az új terméseket, szóval örülök nagyon 🙂 .

A fiúk is nagyon lelkesek voltak minden egyes szüretnél, ha csak pár darab érett be akkor is, ha meg több, azt nagyon élvezték 🙂 ! Már nyár közepén azt gondoltam, hogy ha másért nem, hát ezért biztosan megérte elültetni ezt a sok mindent, hogy lássák, ahogy gondozva-locsolva kifejlődik az a sok finomság és mennyire jó érzés leszedni a kertből azt, ami az asztalunkra kerül. Mindkettő lelkesen locsolt, Toma imádta felfedezni, ha valahol paradicsom piroslott, szólt is és szedte is lelkesen 🙂 . Na, persze odáig nem fajult azért, hogy megkóstolja, de az biztos, hogy a paradicsomot most egy életre megjegyezte magának, bárhol találkozik vele üzletben vagy tévében, mindig lelkesen újságolja, hogy mit látott 🙂 . De a cukkinit is nagyon szereti felfedezni, bár a paradicsomnak a színe azért jobban tetszik neki 🙂 , a cukkiniben viszont azt szereti, hogy olyan jól megtermett darabokat talál általában 🙂 .

Máté viszont egész más oldalról is megközelíti a dolgokat és ezt is nagyon jó látni, teljesen fellelkesült az első terményektől, sőt, úgy látom büszke arra, hogy nekünk ilyesmi megterem a kertbe, legalábbis, amikor Kati mamával beszél telefonon, mindig részletesen elújságolja, hogy miből mennyi érett be 🙂 . Az is nagyon tetszik neki, hogy az egész kert bio, többször megkérdezte, hogy ez tényleg egészséges-e ilyen értelemben és mondtam neki persze, hogy szinte az mert csak locsolom őket, közben el lehetett magyarázni, hogy mi a nem bio 🙂 …

Attól meg folyamatosan el van hűlve, hogy mennyire megérte nekünk ez a dolog 🙂 , többször megkérdezte, hogy mennyiért vettem a palántákat és számolgatta, hogy mennyi termett, meg hogy mennyi kilója a paradicsomnak, cukkininek és milyen jól jártunk, mert sokkal drágább lenne, ha akár csak a piacon vettük volna meg ezt a mennyiséget 🙂 . Nagyon ízlett is neki a paradicsom is, pedig nem a legfőbb kedvence, de ha kerti termés, akkor biztosan kér belőle, a cukkinit pedig teljes örömmel eszi 🙂 . Lelkesen vadászta és szedte ő is a terméseket, locsolni is besegített, teljesen profi módon rá lehetett bízni az öntözést, ha én nem értem rá. Ráadásul megkért arra, hogy jövőre (új)hagymát is termesszünk, mert az a kedvence és persze, hogy fogunk is, idén is szerettem volna, csak valahogy kicsúsztam a dughagyma szezonból… És ha már a fiúknál tartunk, a Zapu is lelkesen fogyaszt bármit, ami a kertből a tányérjára kerül 🙂 .

Szóval sok öröm van a kertben az biztos, tényleg lett egy új hobbim azt hiszem. Most ősszel már csak a tavaszi hagymásokat, tulipánt, nárciszt, krókuszt és hóvirágot, na meg borostyánt szeretnék ültetni a kerítés mellé. Meg persze, már most azon gondolkozom, hogy tavasszal milyen jó lesz újra kertészkedni 🙂 …