Blogszülinap

A második 🙂 , és milyen érdekes, olyan mintha már a hatodik lenne legalább 🙂 … Jó, hogy van 🙂 , jó, hogy megmaradnak az emlékek, elsősorban a gyerekekről 🙂 ! Csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtem írni, ráadásul nagyon hasznos is néha, hogy van blog, mert ha valamit elfelejtek, hogy történt, elég csak visszakeresnem 🙂 . Életformává vált már a blogolás, azt hiszem, akkor a legjobb, ha úgy érzem, hogy csak úgy elmentek a napok szinte futószalagon egy adott időszakban, aztán visszanézve sokkal tartalmasabbnak, színesebbnek tűnik minden. Az meg mindig csak hab a tortán, hogy elhűlve nézem és tényleg mindig megtiszteltetésnek érzem, hogy egyre többen kíváncsiak a mindennapjainkra, és ha biztatásra vágyom, még írnak is nekem, na meg megküzdenek a nyögvenyelős bejelentkezési rendszerrel 🙂 (itt is köszi Erika 🙂 ). A blogos barátokról ne is beszéljek, ezek olyan plusz ajándékok, amire egyáltalán nem is számítottam és tényleg jó érzés benne lenni, már nekem is létszükséglet – néha még az előtt, hogy írnék magunkról – hogy benézzek hozzátok 🙂 ..Szóval itt a második 🙂 , 

de bízom benne, hogy lesz még tizenkettedik is akár (vagy még több) 🙂 …