Egy napos Balatonozás

Péntekre, a legnagyobb hőségre való tekintettel gondoltuk ki, hogy Balcsizunk egyet. Csütörtökön este ment vissza Veszprémbe Kati mama Istivel, meg szülinapoztunk ugye addig, Beniék pedig éppen Balatonlellén nyaraltak pár napot, így adta magát a dolog, hogy hová menjünk. Mondjuk délelőtt, amikor elindultunk a Családfővel közösen, aki szabit vett ki aznapra, tiszta őrültségnek tűnt a dolog, mert kimehettünk volna a saját medencénkhez vagy a Velencei-tó éppen feleannyi távolságra van, mint Lelle, de a társaság az megérte 🙂 . Mondjuk nem is volt olyan vészes semmi, az autóban kifejezetten kényelmesen voltunk a légkondi miatt, hamar leértünk, ott viszont a kocsiból kiszállva szinte mellbe vágott minket az a bődült hőség…

Persze mindenkit bekentem alaposan, meg a legnagyobb deles melegben inkább büféztünk, aztán bementünk a vízbe mindannyian

és ki sem jöttünk úgy 2,5 órán keresztül 🙂 , komolyan ilyen még soha nem történt 🙂 ! Össznépileg bent lubickoltunk, eleinte labdáztunk is a gyereekkkel, de azon nevettünk, hogy olyanok voltunk mint a varacskos disznókák 🙂 , ülve, félig fekve dagonyáztunk a sekély vízben és mindenki, még Toma is élvezte, bár vele azért játszogattunk is persze 🙂 … Legalább rengeteg sok mindent kibeszéltünk, megbeszéltünk, majd amikor már teljesen szétázott mindenkinek a keze-lába és mindene, kivonultunk egy kicsit. 

Beniék szállásán volt a központ, a szálló a part mentén van, és a földszintes kis bungalójukhoz kis terasz is tartozott, úgyhogy ott ücsörögtünk, amikor nem a vízben voltunk, de megállapítottuk, hogy hiába árnyékos, még este hat körül sem éreztünk sokat belőle. Van ott játszótér, focipálya és mindenféle remek dolog a gyerekeknek, de a nagy kánikula miatt senki nem használt szinte semmit, csak az óriás trambulint Toma, de ő is csak már a vacsoránkhoz menetelve 🙂 .

Este hat körül még ismét egy hosszadalmasat fürdőztünk, aztán rendbe szedtük magunkat Beniéknél, együtt elmentünk vacsorázni az egyik part menti étteremben, aztán este 9 körül hazaindultunk. Beniék még ott maradtak egy napot, mi nem kerestünk szállást, mert csütörtökön lett biztos, hogy egyáltalán megyünk, ott pedig nem volt kedvünk keresgélni és valahogy vonzóbbnak tűnt itthon aludni, mint valahol, ahol éppen ki tudunk venni valamit, fuldokolni a melegtől… 

Szeretem az ilyen spontán dolgokat, nagyon jó kis nap volt, szerettük mindannyian 🙂 !