Idei tűzijáték

Mert persze idén is elmentünk megnézni, hacsak nem esik vagy fúj a szél, mi már több mint 10 éve rendszeresen megnézzük a műsort. Az új helyzet az volt, hogy Máté nem jött velünk, mert neki már unalmassá vált (mondjuk 3 éves kora óta járunk folyamatosan 🙂 ), hát mit mondjak, nekem sem mindig van hozzá kedvem, éppen most sem volt, de van aki meg szeretné látni, sőt, még év közben is emlegeti, ha arra járunk, nevezetesen a MÜPA és Nemzeti környékén, mert onnan szoktuk nézni. Természetesen Tomáról van szó, és meg is értem, neki ez nagy élmény, szereti és hát őt is megilleti az, ami a bátyjának is megvolt, szóval nem kellett ezen gondolkoznunk, hogy menjünk vagy maradjunk 🙂 . Hármasban indultunk persze Apucival, Legnagyobbunk pedig boldogan maradt otthon és Bennivel trécselt egyet 🙂 .

Egyébként én sem unatkoztam, mert egyrészt szebb is volt a tűzijáték talán mint eddig, és jobb helyünk is lett, jobban láttunk. Eddig nem mentünk nagyon korán, most pedig jóval korábban elindultunk, kezdés előtt még sétáltunk a színházkert környékén, én szerettem volna megkóstolni az országtortát, de a Müpa kávézójában nem volt, arra meg már nem lett volna idő, hogy átmenjünk a színház mögé a cukrászdába és ott együnk egyet, így inkább csak ott sétafikáltunk a környéken. Szerencsénk is volt, mert lehet, hogy az időjárás miatt is, de kevesebben voltak mint máskor és előbb is mentünk, így nem volt olyan zsúfolt a piramis vagy hivatalos nevén a zikkurat, aminek felmentünk majdnem a tetejéig és onnan néztük végig az egészet. Még a szomszédasszony-barátnőmékkel Krisztiékkel is összetalálkoztunk, akik szintén nem jöttek volna tűzijátékozni maguktól, de egy cserediák van náluk Németországból, így az ő tiszteletére jelentek meg 🙂 (egyébként Máté kiskorában velük jártunk oda folyamatosan 🙂 , de azóta már náluk is kinőtt mindenki ebből 🙂 …). 

Tényleg szép volt az idei tűzijáték, tetszett mindenkinek. Utána viszont sietősre fogtuk, mert Toma nagyon álmos volt, a kocsiban úgy kellett ébren tartani szó szerint 🙂 , hazaérve egy gyors tusolás után már aludt is. Az estére azóta is emlékeztet minket egy villogó zöld csillag, amit az egyik árusnál nézett ki magának Legkisebbünk és napokig a nyakában volt, de még én is viseltem egy darabig 🙂 , mondjuk szerencsére a villogását ki lehet kapcsolni 🙂 …