Ez az októberi idő nem a barátom, nagyon nem jól indult, tegnap tök borongós volt errefelé minden, most meg ez az eső… Mondjuk a szeptember is így indult, aztán milyen jó lett a hónap nagy részében, ebben bízom most is, valahogy eddig soha nem befolyásolt az időjárás, jókedvem volt akkor is, ha bármilyen volt az idő, de mostanában nagyon hiányzik a napsütés és a meleg is, ha éppen nincs, nem tudom, lehet öregszem 🙂 …
Máté átesett a tűzkeresztségen, elérte ami várható volt: elkésett az első óráról tegnap, ami rajz volt. Szerencsére nem írta be a tanár, sőt, mondta, hogy semmi gond, elég nagy dugó volt egyébként egy baleset miatt, szóval lehet ő is tudta, mindegy, mondtam Máténak arra legalább ügyeljen, hogy jövő héten ne rajzról késsen el megint 🙂 … Hát, nem is, mert ma meg az első óráról töriről késett, ahol dolgozatot írtak ráadásul, pedig most korábban is indultak el Apucival, de mégis állt minden, nyilván az eső miatt. Már kérdeztem tőle (üzenetben), hogy mi történt, hát mázlija volt, csak pár percet késett és a tanár még nem volt bent, úgyhogy megúszta 🙂 …
A dogája is elég jól sikerült állítólag, bár tök furcsa volt, tegnap megkért, hogy segítsek neki pár mondatban, mert két fogalmazás lesz a dogán, már az érettségire készíti őket a tanár ezzel, 15 sort nem lehet átlépni és értekezést kell írni a buddhizmusról vagy a másik amit megkaphat az ókori keleti és a zsidó vallás összehasonlítása. Gondoltam átolvasom azért a tankönyvet, ne csak az a pár mondat ugorjon be, ami egyébként is, de Máté szerint a tanárnő mondta, hogy a tankönyvet nem használhatják, mert olyan szar, már bocs (OFI-s), és csak a füzetből dolgozhatnak, ahol pár sor volt leírva 🙂 … Eléggé elcsodálkoztam, hogy készül a dogára, mert minden leckéhez nagyon keveset írtak vagy csak Máté írt ennyit, ki tudja 🙂 , de vagy ennyi is elég volt vagy figyelt órán nem tudni, de úgy látszik így is elboldogult, szóval hurrá 🙂 !
A szomszédba meg megszületett a kisbaba, nagyon cuki lehet, csak fotón láttuk még persze, de tök jó, hogy egy kis picuri van itt a közelben. Ennek örömére cicákat etettünk a hétvégén, gondoltam lehet első nap apuka ünnepelt, másnap meg még nem tért magához 🙂 , mert nem volt itthon senki, viszont Toma átköltöztetné szíve szerint a cicukat és már olyan édes volt, kérdezgette, hogy mit kell csinálni egy kisbabával – aki egyébként kisfiú – pedig volt időszak, amikor saját bevallása szerint nem szerette őket, de most éppen vigyázni akar rá 🙂 …
Toma még mindig nem hagyott el semmit, ellenben a tornazsákjának az egyik húzókáját állandóan kitépi, mert beakad a tesi padba. Persze nem nagy gond, csak húzza maga után szegénykém, múlt héten még csak az egyik volt elszakadva neki amit valahogy összekötöztem, toldoztam-foltoztam, erre péntekre a másik is megadta magát. Úgyhogy megvarrtam, pedig nem vagyok egy varró zseni 🙂 , még az is megfordult a fejembe, hogy elviszem valahová, de azért be kellett lássam az elég ciki lett volna, úgyhogy nekiálltam és eddig egész jól tart, sőt úgy ügyeskedtem, hogy rejtetten varrtam (micsoda szakszavak, pedig nem volt ám olyan bonyolult), szóval a végén kiderül, hogy nem vagyok reménytelen eset 🙂 …
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: