Családmorzsák

Az egész hétvége már olyan télies volt, valahogy, mondjuk nem a hó esett, hanem az eső, de inkább az előbbi esett volna, annak jobban örülnénk, még most is… Ebből kifolyólag nagyon nem bóklásztunk kint sem, kirándulást sem ütemeztünk be sehova sem 🙂 , hanem főleg itthon voltunk. Pénteken hétvége köszöntőként megleptem a fiúkat egy kis… Tovább »

Valahogy ez a hétvége is elszaladt, ráadásul úgy tűnhet, hogy nem történt semmi, mert sok dolog tényleg nem volt most éppen, ettől függetlenül mindkét napunk csontra elment, mintha nem is lett volna 🙂 … Az őszi szünet óta olyan leeresztett érzésem van belül, ami azt jelenti, hogy ötletem az mindig van, több is, hogy mit… Tovább »

Mert ilyenek is voltak azért ezen a héten 🙂 , amolyan hétköznapi nyári örömök, na jó, a vásárlást kivéve, mert azt télen is lehet csinálni, és nem is mindig öröm, de ez a pár nappal ezelőtti mindenképpen szórakoztató volt. Már írtam, a Családfővel és Tomával hármasban vonultunk el medencét venni, Mátét persze nem lehet ilyesmire… Tovább »

Ez a nyár nem az igazi számomra, pedig tulajdonképpen egész évben ezt várom a fiúkkal együtt, de most mégsem érzem jól magam benne… Persze megvan az oka, nagyon nyomaszt az unokatesóm állapota, akit a kórházba kísértem be a múltkor és olyan, mintha egy út végéhez közeledne, erről azt hiszem nem is vagyok képes írni… Látogatom… Tovább »

A szombatunk, az egy sűrű nap volt, tavasz óta valahogy programhalmozók lettünk, ami azt jelenti, hogy egy napra több eseményt zsúfolunk be magunknak, hogy aztán győzzük kipihenni azokat 🙂 . Mondjuk nem szándékosan tesszük, mert mindig így alakul valahogy, általában két halaszthatatlan dolog találkozik egy napon, ami most hétvégén is utolért bennünket. Mondjuk az egyikről,… Tovább »

A hétvége persze gyorsan elszaladt. A pecás csapat (Családfő és Máté), elmentek Debrecen mellé a versenyre, de éjszakára nem maradtak (másnap reggelig tartott), hazajöttek. Élvezték nagyon, bár sok-sok kapásuk elment, így is rengeteget fogtak (40 kg???), de náluk is volt aki jóval többet, szóval nem vártak az első helyre 🙂 … Én örültem, hogy épségben… Tovább »

Máté végül ezen a héten itthon maradt. Keddtől nem ment suliba, mert akkor nagyon fájt a füle, elmentek a Családfővel a magánorvoshoz, mert akkor csak egy autónk volt még, kezdődő fülgyulladás diagnosztizált a doktornő, na meg láza és még az arcüregei is fájdogáltak. Az osztályból több mindenki beteg lett, gondolom a vízben való lubickolás is… Tovább »

A tegnap az megint tartogatott meglepetéseket… A Családfő is ment a hazatérő kirándulókért, mármint Mátéékért, 5 kocsival vitték és hozták haza a Keletiből a gyerekeket, ő volt az egyik autó. Egészen addig, amíg őket nem kellett megmenteni 🙂 , ugyanis hazafelé tartva, megpakolva a gyerekekkel és a csomagokkal, leállt a kocsi és soha nem indult… Tovább »

Anti buzdítás: Reggel, miközben a kamaszunk még durmolna, Apuci felkiabál neki a szobájába, hogy keljen fel, mert olyan szép nap van, végre kicsit együtt is lehetnének…, és lenyírhatnák a füvet… *** Toma, miután a sokadik kergeségét követte el a nap folyamán közli, hogy az eszét az oviban hagyta…    ... Tovább »

A tegnapi, az ilyen rohangászós nap volt. Délelőtt elszaladtam ide a közeli gazdaboltba, vettem virágföldeket, munkáskesztyűt (mert a fene sem tudja, hová tűntek 🙂 ), aztán miután hazajöttem hármasban indultunk bevásárolni Tomával és a Családfővel. Az ebédet Apuci főzte, úgy, hogy hazafelé megvettük 🙂 , miután ebédeltünk is itthon, meg elpakoltam az ebéd és a… Tovább »